Szóval mi a különbség "jó" és "rossz" konditerem között? Vasdarabokat emelgetni mindenhol ugyanúgy lehet nem?
Például ez. Apróság, de mennyivel kényelmesebb így hurcolászni a súlyokat, mintha bénázva próbálnál a kerületén fogást találni, fogóka hiányában.
Még egy pont a Gilda Max-nak.
... borzasztó fontos lesz.
"What gets measured gets done." Nem ugrik be, kié az idézet, de igen okos gondolat, ami érvényes az élet majd minden területére, s valószínűleg az edzésre (és a munkára...) a leginkább.
A mostani edzésprojekt előtt a futással is próbálkoztam az előző években, ám csak most tavasszal, amikor egy GPS alapú naplózóprogramot kezdtem használni, vált rendszeressé a futás, s fejlődtem láthatóan. Csuda motiváló tud lenni, hogy látod, ahogy fejlődsz, meg persze az is, hogy látod, hogy nem, s zavar. Pár hónap alatt 32.5 perces Margitsziget köridőmből 24.5 perc lett, s biztos, hogy a statisztikák és pontos mérés miatt.
Erősen gondolkodom, s keresgélek, hogy ebben a projektben mivel lehet ilyen szép egyértelműen mérni a fejlődést. Nyilván aki fogyni szeretne, az kilókkal prímán tudja, itt most nem ez a helyzet. Legkézenfekvőbb talán a fekvenyomás, most jelenleg a testsúlyom 50%-ával szériázok, amire a legenyhébb kifejezés a megmosolygandó. 100% lenne a reális cél, ez használható lehet akár.
Stay tuned, kitalálok valami rendszert, fincsi lesz!
PS: alant az Margitszigetkör átlagsebessége az idő tengelyen, illetve a futások napi eloszlása.
Alig egy hónapja van megy az AYCM fitness kártyám, csak lelkesen edzek, nem jutottam el odaáig, hogy a táplálékkiegészítőkkel foglalkozzak, bár mindig is értetlenséggel vegyülő kíváncsisággal néztem a gyúrósboltok kirakataiban a Hérás-vödör méretű cuccokat.
E szereket használók jó része minél alacsonyabb testzsír szeretne, több, jobb látható izmot stb, ez nyilván lemondással jár. Sok edzés, de méginkább őrült fegyelmezett kaja, semmi édesség, nasi stb.
Nekem nagy ellentmondás, hogy as legtöbb ilyen cucc neve pont a tiltott kajákra utal. Pl. termék neve: Lean Body. Ízesítés: Cookies & Cream?! Miért nem valami gyümölcs? Tény, hogy nem én vagyok a célcsoport, s biztos volt piackutatás.
Érdekes azért.
Ez a Gilda Max a Dózsa Görgy úti elhelyezkedésével jóval messzebb esik tőlem gyalog, mint az előző két hely, pontosan huszonöt perc laza séta lenne.
Ilyen modern s jól felszerelt teremben csak külföldi útjaim során voltam, itthon eddig mindig lepusztultabb termekbe mentem - pedig a bérletárak egyáltalán nem tükrözik a színvonalbeli különbséget, nem sokkal olcsóbb a pincehelyiség egy hónapra, mint ez a Gilda.
Az All You Can Move kártyámmal viszont maximum a távolság az akadály, hisz ide is bárhányszor jöhetek. Plusz vonzó ebben a teremben, hogy 0-24 nyitva, megáll az ész. Szóval múlt vasárnap, amikor a már említett Brill bezárt hétkor, kocsiba pattanva öt perc alatt már a Gilda Max-ban csapattam.
Első olyan terem az AYCM365 szűk hónapja során, ami nem pinceszint, sőt az utcaszint fölött van. Úgy tűnik, a színvonal a tengerszinti magassággal szintén nő, mert ez a terem bizony igen jó.
Ha nagyon motivált az ember, nyilván edzeni két kődarabbal is lehet, amúgy viszont az apróságok sokat számíthatnak. Hétköznap nap közben a forgalom és parkolás miatt marad a másik két terem, de este-éjjel rendszeres látogató leszek, s írok is még bővebben.
Minden kezdet nehéz, s képtelenség elhinni, de legalább három percet kellett gondolkodnom nekem is, mire meglett a blog vitathatatlanul hibátlan és tökéletes címe, az AYCM365.
Felvilágosult, önálló gondolkodású ember természetesen bármilyen problémája van, párkapcsolti vagy blogelnevezési, beírja a Google-ba, alap.
Ennek ellenére meglepődtem, hogy hány poszt foglalkozik azzal, hogy hogyan nevezzük el az induló fitnessblogunkat. Melengeti a lelkem, hogy nem vagyok egyedül, például kettő érdekesebb versenyző a többezer találatból:
"I am probably 90% sure I want to do a new health and fitness blog." Konkrét százalékkal dolgozik ő, sőt szavazás is van, lehetőségek "Evolve & Survive", "Time for a metamorphosis", "Let's start a revolution health & fitness". Kemény.
"Help Me Name My Fitness Blog?" www.fitnesslust.com vagy www.fitnessriot.com, ez itt a kérdés.
Ugye, nem is olyan könnyű - bámulatos, hogy sikerült.
- Mert eléggé hülye voltam és elkezdtem ezt a blogot.
- Teljesül az egyik fogadalom, végre.
- Jobban érzem magam edzés utána. Nyilván nem közben! Pláne nem előtte, uh.
- Tetszik az úrhölgyeknek.
- Elnézem a zebrát, megcsapja a villamos a fejem, meghülyülök, sportos testtel még mindig elmehetek chippendale-nak. Biztonsági játékos vagyok, kell B terv.
- Gyakran nem szeretek öltözködni. Kellően sportos alakkal bármit felvehetsz, egy szűk fehér póló is tökéletes.
- Nyilván ezer más érv van, remélem senki nem gondolta, hogy tényleg felsorolom mindet.
Lakáshoz pedig a Brill Fitness esik legközelebb. Szép hagyomány van kialakulóban, így itt is megjegyzem, hogy Google szerint 11 perc sétálva az a 900m, de én teljesítem ezt is 10 alatt, ennyire jó vagyok. Kezdem átérezni, milyen pompás, hogy bárhová mehetek a sportbérlettel, lehet próbálgatni.
Bár a Brillben szintén a járdaszint alatt emelgeted a súlyokat, a nagy terek és belmagasság és az igényes kivitelezés miatt kevésbé érezni a pincehelység-feelinget. A kivitelezésről elég annyi, hogy egy kigyúrt Poseidonszerűség tartja a falon az órát. Aki ezen nem érzékenyül el, annak nincs lelke. (Igény esetén feltöltöm a képet az időmérő istenségről, itt a fotó közepén látható.)
Számomra szintén fontos szempont, hogy normális hangrendszert építettek be, szépen szólnak a hangfalak. Ha már lent szenvedek a föld alatt, legalább húszéves műanyagdoboz recsegése ne kínozzon.
Nahde, elég a cseverészésből, irány az edzőterem. Blahán dolgozom, az Astoria Fitness a Dohány utca 32-ben van legközelebb. Google szerint öt perc séta. Kemény vagyok, megteszem négy alatt.
Az All You Can Move fitness bérlet első használata. Történelmi lépés, érzem innen nincs visszaút, kész. Pultosúriember segítőkész, vonalkódolvasóba bepöttyenti a kártyám, valami naplóba beírom a kártyaszámot, s már bent is vagyok, csak így. Jeszoké!
Az Astoria Fitness Dohány utcai egysége a pincehelységekből kialakított termek népes családjába tartozik, állapot szempontjából némileg, méretre biztosan meghaladja az átlagot. Férfi öltöző elmegy, bár a padlóról túlzásnak érezném az étkezést, zuhanyzó még neccesebb, viszont az esszencia, az edzőterem része jól berendezett, megvilágított, jó gépek vannak, tehát nincs okom picsogni.
Fogok még ide járni.
Egyrészt, nyilván, hogy kárörvendően röhögj, ha nem sikerül. Mások nyomorán kacarászni, bár randa csúnya dolog, de borzasztómód szórakoztató.
Másrészt, mert ezen túl is hasznos ez neked: életmóddal, edzéssel, kajálással kapcsolatos okosságokat, amikre útközben rájövök, megosztom itt.
Például fogalmam sincs, hogy a köztünk terjengő urban legendek közül mi igaz, s mi nem.
- tényleg okos dolog izomlázra ráedzeni?
- mi a nagyobb bűn, két túrórudi vagy egy sajtburger?
- tényleg együnk szőlőmagot kétpofára?
- hasizomgyakorlatok tényleg csökkentik a hason lévő zsírréteget?
- tényleg katasztrófa éjjel enni?
- étrendkiegészítők: nyamnyam vagy fújfúj?
- stb.
Ok, a fentiek közül több nyilván otromba baromság, viszont rengeteg efféle kérdésről fogalmam sincs jelenleg. Feltett szándékom, hogy utánukjárok jól az AYCM365 projekt alatt.
Gondolom kiderült, hogy nem az életem központi eleme a sport és az egészséges életmód, épp ezért nem is hardcore gyúrós-bio blog ez. Inkább a leginkább megtérülő, legkevesebb idő és energiabefektetés (szenvedés) melletti leghatékonyabb módszereket fogom megtalálni. Nyilván heti hat nap, napi nyolc óra edzéssel, két személyi edzővel és három dietetikussal, főfoglalkozásként és szórakozás nélkül nem nehéz kisportoltnak lenni: a blog célja, hogy felderítse, normál életvitel mellett mivel lehet a legtöbbet kihozni adott energiabefektetésből.
Csudaérdekesnek ígérkezik nemde?
Tizennégyéves korom óta minden újévkor ugyanazt a három cél tűzöm ki magam elé az évre:
- megtanulok franciául okosba,
- szemérmetlenül meggazdagszom,
- jól kisportolom magam.
A franciára nem térek ki, így alakult, a másik kettő pedig alapvetően érthető, hisz ki ne szeretne sportos, egészséges testtel menőzni, s az arcpirító jómódot sem hiszem, hogy magyarázni szükséges.
Az első két projekttel is állhatnék jobban persze, ám mégis a edzés mentén kezdem el teljesíteni e rég esedékes célokat.
Ugyanis végre kaptam egy sportkártyát, egy fitness bérletet.
Régóta irigyeltem az All You Can Move kártyák miatt a multiknál dolgozó barátaimat, s egyúttal jól rá is fogtam erre, hogy azért nem járok rendszeresen edzeni, mert az edzőterem drága, ha egy alkalmas belépőt veszel. Bérlet meg macerás, mert hová iratkozz be: ami az irodához van közel, vagy ami a lakáshoz? Ugye?! Merthogy kettőbe meg túlzás volna, érezzük azért.
Az AYCM kártyával viszont közel száz terembe kapsz belépést, fix havidíjért. Ha így nem megy az edzés, akkor sehogy. Egy évet szánok az AYCM projektre (innen a blog neve, jé!) s ez a blog a fő motiváció: ha továbbra is elpunnyadom az ügyet, ezzel majd jól megszégyenítem magam ország-világ előtt.
Még az unokáim is ezen fognak röhögni a Holdon.
